Kiemelt

Mire jó a művészetterápia?

Sokan fordulnak hozzám azzal a kérdéssel, hogy miért éppen a művészetterápia lehet számukra a megfelelő terápiás vagy önismereti módszer. Erre a kérdésre klienstől függően rengeteg válasz adható, mégis igyekeztem összegyűjteni néhány olyan érvet amelyek eddig a legmeggyőzőbbnek bizonyultak!

Mire jó a művészetterápiaMire jó a művészetterápia?

  • Alkotás közben, bármilyen képzetlenek vagy képzettek legyünk is, belső feszültségünk, szorongásunk fokozatosan csökken.

  • Megfelelő, nyugodt és biztonságos alkotói légkörben képesek lehetünk megtapasztalni saját énhatáraink feloldódását, időérzékünk elvesztését, és azt, ahogy az alkotás folyamata önjutalmazóvá válik.

  • A művészetterápia egy önmagunkkal való kommunikációs lehetőség, melynek során a számunkra is tudattalan, vagy nehezen kifejezhető érzelmeinket, gondolatainkat, vágyainkat megjeleníthetjük és akár beszélgetés, továbbgondolás tárgyává tehetjük.

  • A megjelenítés hatására tudattalan érzelmeink, gondolataink és vágyaink megszelídíthetőekké, kontrollálhatóakká válnak, emiatt növekszik önbizalmunk és az élethelyzetek feletti kontrollunk érzése.

  • A művészet bármilyen szintű gyakorlása fejleszti szellemi képességeinket, gondolkodásunk rugalmasságát és motoros képességeinket (kézügyességünk, tánctehetségünk, stb.).

  • A művészetterápia fejleszti nonverbális képességeinket azáltal, hogy megismerjük a szavak nélküli – például mozdulatokkal, színekkel, hangokkal, ritmusokkal – történő kommunikációt.

+ A csoportban végzett művészetterápia szélesíti világképünket: egy aktív csoportmunkában lehetőségünk van megismerni más háttérrel rendelkező, eltérő életkorú és nemű emberek érzéseit, gondolatait és vágyait. Alkalmunk lehet megérteni élettörténetüket, gondolkodásmódjukat, és ezáltal saját életünk, gondolataink és vágyaink értelmezését is újraalakíthatjuk.

Amennyiben sikerült felkeltenem az érdeklődésed a művészetterápia iránt, olvasd el a többi bejegyzésem is!

Irvin D. Yalom – Terápiás hazugságok

Yalom neve sokak számára ismerős lehet: ő az az amerikai pszichiáter, aki képes szakmailag helytálló, mégis életszagú, a laikus olvasó számára is érthető formában írni a pszichoterápia izgalmas és rejtélyes világáról. Mai bejegyzésemben a “Terápiás hazugságok” című regényét ajánlom a figyelmetekbe!

♦ ♥ ♦

Irvin D. Yalom amerikai pszichiáter, az egzisztencialista pszichoterápia fogalmának és modelljének megteremtője. Szakmai útkeresése során  a klasszikus pszichoanalízis nagyjai voltak rá hatással, úgy mint Freud és Jung, valamint Ferenczi és Otto Rank. Yalom egzisztencialista pszichoterápiájának központi eleme az emberi élet négy adottsága, úgy mint a halál elkerülhetetlensége, a szabadság, a létezés elszigeteltsége és az élet jelentés nélkülisége. Kiváló írásképességének, és lebilincselő stílusának hála – számos szakkönyve mellett – több regényt is írt, melyek mind elérhetőek magyar nyelven.

terapias hazugsagok

A “Terápiás hazugságok” című regénye Amerikában 1997-ben jelent meg “Lying on the Couch” címmel. Magyarul a Park Kiadó gondozásában jelent meg 2015-ben, majd 2016-ban. A könyv felfogható a pszichoterapeuta tévedhetetlenségének mítoszával való leszámolásként. A két főszereplő, Marshall és Ernst egyaránt saját életük feldolgozatlan problémáival szembesülnek saját terápiás rendelésük során. A könyv amellett, hogy egy izgalmas krimi, lélektani boncterme is mindkét pszichiáternek: életük alapproblematikáját saját nézőpontjuk mellett több szempontból és szerepből vizsgálja meg a szerző.

Valóban őszinték a terápiás kapcsolatok? A pszichoterapeuták valóban jó emberismerők? Hogyan és miért jöttek létre a pszichoterápiás keretek és szabályrendszerek? Valóban annyit profitálunk egy terápiából, amennyire beletesszük magunkat?

Ilyen, és ehhez hasonló fontos, és izgalmas kérdéseket boncolgat ez a könyv. Ha ez nem lenne elég kedvcsináló, lássuk, miért is ajánlom ezt a könyvet?

Mert lehetőségünk van bepillantani több terápiás folyamatba, megismerni a pszichoterápiás kapcsolat kényes természetét,

mert megérthetjük belőle, hogy a pszichoterapeuta is ember, akinek szintúgy támogatásra és szupervízióra van szüksége,

mert megismerhetjük belőle a terápiás ellenállás következményeit,

mert átérezhetjük az áttétel és viszont-áttétel folyamatát.

Kinek ajánlom a könyvet?

Mindenkinek, akit érdekel a pszichoterápiás kapcsolatok érzékeny világa,

aki megismerné, hogyan dolgozik a pszichoanalízis,

aki szereti az intellektuális olvasmányokat,

aki felháborodik a pszichológusok visszaéléseit hallva,

aki úgy gondolja, hogy a pszichológusok tévedhetetlenek,

és akik szeretik az izgalmas és fordulatos krimiket.

Remélem sikerült felkeltenem az érdeklődéseteket a könyv iránt! Jó olvasást kívánok!

A Művészet & Önismeret 12 pontja

Úgy érzem, elég régóta írom ezt a blogot ahhoz, hogy képet kapjatok rólam, és az általam képviselt értékekről, ma mégis úgy döntöttem megosztom veletek azt a 12 pontot, ami művészetterapeutaként nap, mint nap vezérel.

♣ ♥ ♣

A Művészet és Önismeret 12 pontja

  1. A művészet az emberi élet szerves része, a testi és lelki egészséghez elengedhetetlen napi szükséglet.
  2. A művészetek élvezetéhez és gyakorlásához tehetségtől függetlenül mindenkinek joga van.
  3. A művészetek a stressz csökkentésén és a lelki katarzison keresztül támogatják érzelmi életünk kiteljesedését.
  4. A művészi alkotásokon keresztül mély és őszinte kommunikációt folytathatunk önmagunkkal és a világgal.
  5. A művészet mindenki számára elérhető kell legyen.
  6. A művészetterápia a művészetek és a szociális kapcsolatok gyógyító erejét ötvözi, így kétszeresen hat.
  7. A művészetterápia fejleszt, támogat, megtart és gyógyít.
  8. A művészetterápiás csoport egy olyan elfogadó szociális tér, ahol a pozitív és negatív kritikák egyaránt elfogadhatók, és személyiségünkbe integrálhatóak.
  9. A művészetterápiás csoport demokratikus működésű, dinamikus entitás.
  10. A művészetterápia nem csak “beteg, bolond, művész, kreatív, ráérő” emberek számára hasznos.
  11. A művészetterápia mindenki számára nyitott és elérhető kell legyen.
  12. A művészetterápia olyan lehetőség, amivel minden embernek legalább egyszer az életben találkoznia kell!

Jelek, amelyek arra utalnak, hogy pszichológiai támogatásra van szükséged

Hazánkban még mindig sokan küzdenek azzal az előítélettel, miszerint pszichológushoz csak a bolondok fordulnak. Emiatt az esetek többségében nem, vagy csak későn fordulnak szakemberhez.

A pszichológusok ezzel szemben úgy vélekednek, hogy minden ember életében előfordulnak olyan szakaszok, amikor szükségük van megfelelő pszichológiai segítségre. A pszichológiai “kezelés” ugyanis nem feltétlenül csak a betegek előjoga, a pszichológiai tanácsadás vagy terápia intervencióként minden egészséges ember számára fontos kellene legyen!

Lássunk néhány olyan jelet, aminek hatására érdemes elgondolkodni rajta, hogy felkeressünk egy pszichológust!

  1. A gondolataink folyamatosan egy bizonyos probléma körül forognak, melyre mégsem találunk megoldást. Az ezen való gyötrődés ugyanakkor már minket és a környezetünket is nyomasztja.
  2. Hangulatunk hosszabb időn keresztül eltér a megszokottól: hosszú időn keresztül vagyunk szomorúak, kedvtelenek, vagy éppen szélsőséges hangulatingadozásokkal küzdünk.
  3. Hosszabb időn keresztül élünk át szorongást, álmatlanságot, vagy konkrét félelmeink erősödnek fel, amelyek megnehezítik  mindennapi életünket.
  4. Magányosnak, kirekesztettnek érezzük magunkat, akit senki nem képes megérteni, és elfogadni.
  5. Nehezünkre esik folytatni a mindennapi rutinokat. A korábban szokványos helyzetek is stresszt okoznak számunkra.
  6. Felmerül bennünk az igény önmagunk megértésére és a változásra, de úgy érezzük ehhez segítségre van szükségünk.

+1. Számunkra fontos személyek azt javasolják, hogy forduljunk szakemberhez.

Ma Magyarországon számtalan pszichológiai módszerből és számos jól képzett, hiteles szakemberből válogathatunk! Amennyiben úgy érzed, hogy a fent felsorolt jelek közül egy, vagy akár több is jellemez Téged, ne habozz tájékozódni a környezetedben elérhető segítő szakemberekről!

Ahogyan nem mindenki szereti ugyanazt a tanárt, vagy ugyanazt a zenét, úgy nem mindenkinek válik be ugyanaz a pszichológus sem! Ha esetleg rossz tapasztalatod volt egy szakemberrel, vagy nem vagy elégedett az együttműködésetekkel, kérd meg, hogy ajánljon számodra másik pszichológust!

 

Mit tanulhatunk a mesehősöktől?

A hamarosan induló gyermekcsoportomra készülve kezembe akadt Kádár Annamária Mesepszichológia 2. című könyve. Az első kötetet ugyan nem olvastam, bár tervezem, ez a második viszont nem azt nyújtotta, amire a címből következtettem. A könyv leghasznosabb része számomra a mesehősök megszívlelendő tulajdonságainak felsorolása volt. Ezeket a tulajdonságokat hoztam ma el Nektek saját magyarázataimmal ellátva.

♦ ♦ ♦

Mit tudnak a mesehősök, amit a ma embere elleshetne tőlük?

  • A mesehősök bátran vállalják komfortzónájuk elhagyását, mert ahogyan egy ma igen népszerű idézet is állítja: „Az élet a komfortzónádon túl kezdődik.” A mesebeli legény hátára köti tarisznyáját, és elindul világot látni. Nem vár addig, amíg minden csillag kedvezően áll majd, vagy amíg elegendő tudást gyűjt az úthoz. Akkor indul, amikor felötlik benne az út gondolata. Felismeri, hogy mikor válik számára szűkössé az apja országa, szűkössé az addigi élethelyzet. Teszi, amit tennie kell, és elindul, amikor menni kell.
  • A mesehős bátran indul el, és bátran veti bele magát a kalandokba. Kádár Annamária szavaival élve életbátorságról tesz tanúbizonyságot. Nem a veszteségeket számolgatja, nem tépelődik és töpreng a döntései előtt, hanem merészen száll szembe a megpróbáltatásokkal.
  • A mesehős képes helyzete újraértékelésére. Ugyancsak életbátorságnak nevezném, ahogyan a mesebeli királyfi teljes nyíltsággal fogadja az útjába kerülő akadályokat és segítőket. Nem áll meg azon gondolkodni, vajon mi haszna származhat abból, ha segít egy kormos kemencének, egyszerűen segít, és a tettei közben nyert tapasztalatot és tudást belefoglalja saját énképébe, világképébe. Elfogadja, ami jön, és segítségével újra és újra átértékeli saját helyzetét.
  • A mesékben a legritkábban következnek be hétköznapi, és várt események. A mesehősöknek folyamatosan új és váratlan helyzetekhez kell alkalmazkodniuk. (Eközben persze szintén új tapasztalatokat és tudást szereznek…ugye, milyen jó, hogy „elegendőnek ítélt tudás nélkül” is elindultak otthonukból? Hiszen sokkal többet tanultak az úton, mint amit otthon ülve megtanulhattak volna.)
  • A mesehősök tisztában vannak azzal, hogy egyedül vajmi keveset érhetnek el. Segítenek, ahol tudnak, és mások segítségét is szívesen fogadják. Divatosan kifejezve élni tudnak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal. A mesehős ismeri a saját képességeit és határait: önismerete van.
  • A mesehős lassan, lépésről lépésre halad, hiszen a bölcsesség – bárki bármit is mond – nem érhető el instant változatban. Csupán próbák és folyamatos “úton lét”, és tapasztalás során.
  • A mesehős kilátástalan helyzetében is hisz a csodákban, és a kívánság erejében. Az efféle magatartást ma sokan gyerekesnek címkézik, ugyanakkor Heltai Jenő szavaival élve: „Akit az istenek szeretnek, örökre meghagyják gyereknek.” A pozitív pszichológiai kutatások mára már egyértelműen bizonyítják, hogy a jövőbe vetett hit, az ima, és a pontosan megfogalmazott célok (és istennek címzett kívánságok) növelik a pszichológiai jóllétet, fokozzák a boldogság érzését és növelik a cél elérésének valószínűségét.

Összefoglalva tehát:

merjünk elindulni,

merjünk bátran élni,

néha új szemszögből tekinteni az életünkre,

alkalmazkodjunk a helyzetekhez,

ismerjük meg erőforrásainkat és éljünk azokkal,

haladjunk lépésről lépésre,

és közben ne felejtsünk el hinni a csodákban!

Ez az a tudás, amit őseink a meséken keresztül ránk bíztak!

Új, intenzív önismereti csoport indul Gödöllőn!

Egyensúlyban-új-csoport

Részletek: http://muveszetesonismeret.hu/egyensulyban-intenziv-muveszetterapias-csoport/

Mi az az életvezetési tanácsadás?

Az életvezetési tanácsadás, azaz ma divatos és ismert nevén life coaching, a pszichológiai tanácsadásnál jóval rövidebb és célorientáltabb folyamat. Az életvezetési tanácsadáson való részvétel olyan konkrét életvezetési nehézségek esetén javasolt, melyek minden ember életében előfordulnak. Ki kisebb, ki pedig nagyobb nehézségként éli meg őket, ez utóbbi esetben egy tanácsadó sokat segíthet az életvezetéssel kapcsolatos döntések meghozatalában.

Ilyen helyzetek lehetnek például:

  • pályaválasztás, karriertervezés, munkahelyváltás, karrierváltás,
  • életmódváltás, úgy mint egészséges életmód kialakítása, vagy akár családalapítás,
  • munkahelyi stressz kezelése, munka-magánélet egyensúly megteremtése,
  • személyes célok kitűzése, és megvalósításuk ütemezése,
  • konfliktuskezelés.

Az életvezetési tanácsadások nálam a következő folyamat szerint zajlanak:

  1. Első interjú:
    megismerkedés, a probléma megfogalmazása, a tanácsadás céljainak és kereteinek meghatározása (pl. mennyi ideig tart a tanácsadás folyamat, milyen gyakoriak a találkozók).
  2. Találkozók, érdemi munka:
    a meghatározott célok mentén vezetett beszélgetés, valamint a célokhoz igazított gyakorlatok (pl. relaxációs gyakorlatok, szituációs gyakorlatok).
  3. Tanácsadás értékelés és lezárása:
    a meghatározott időkeret lejártával a folyamatot közösen értékeljük, és a cél elértével lezárjuk azt, illetve igény esetén  új tanácsadási folyamatot indítunk.

Az általam vezetett életvezetési tanácsadások fő témái általában a következők:

  • magánéleti döntéshelyzetek és konfliktusok: párválasztás,  életmódváltás, párkapcsolati konfliktusok, családalapítás,
  • munkahelyi döntéshelyzetek és konfliktusok: pályaválasztás, munkahely- illetve karrierváltás, munkahelyi stressz kezelése, előléptetéssel, vezetővé válással kapcsolatos nehézségek, időmenedzsment, karriertervezés,
  • általános önismeret.

Az életvezetési tanácsadás hossza a 2-3 találkozós, “mini folyamattól” a 10-15 üléses folyamatig terjedhet. Amennyiben menet közben felmerül az igény a mélyebb lélektani munkára, úgy azt egy pszichológiai tanácsadás keretein belül tudom elvállalni.

Amennyiben a fenti felsorolásban talált olyan problémakört, ami napi szinten foglalkoztatja,

vagy élethelyzetéből adódóan olyan konkrét döntéshelyzetben van, amelyhez jól jönne egy friss nézőpont, és egy gyakorlott szakember segítsége,

várom jelentkezését a

06-30/464-5036-os telefonszámon,

illetve az muveszetesonismeret@gmail.com email címen!

Inspiráló kövek

Vasárnap délután van, és rám tör a pánik, miszerint alig néhány órám van hátra a pihenésből. Ki is számolom, pontosan hány óra. Egyre jobban fogy az idő, mégsem tudom, mit kezdjek a röpülő szabadsággal. Eszembe jutnak a kövek, és húzok egyet. “Fuss egyet!” Köszönöm. Ez épp megfelelő lesz…

♥ ♥ ♥

Ha számotokra is ismerős a fent leírt helyzet, biztosan szeretni fogjátok az inspiráló köveket. Én főleg azért szerettem meg őket, mert amellett, hogy jó ötleteket “adnak”, dekoratívak is, és az elkészítésük is jó kis elfoglaltság.

Elkészítés:

  1. Menj el sétálni, és gyűjts annyi szép követ, amennyit csak haza bírsz vinni! (A séta eleve rekreációs tevékenység, a gyűjtögetés pedig bekapcsolja az ősember agyunkat, így ellazít.)
  2. Otthon ülj le egy alkoholos filc társaságában, és nézegesd át a szerzeményeid. Minden kavics “megsúgja” majd, mit kezdj vele.
  3. Vannak olyan kövek, amik az alakjuk vagy a felületük miatt egy-egy rajzot kívánnak, firkálj bátran!
  4. Néhány kőre írj fel magadnak lélekmelengető gondolatokat a nehezebb napokra!
  5. Néhány kőre pedig olyan elfoglaltságok nevét írd, vagy szimbólumát rajzold fel, amelyek unalmas vagy kétségbeesett délutánokon tartalmas kikapcsolódást nyújthatnak Neked.

Kis segítség lehet, ha a pozitív pszichológia által javasolt tevékenységek közül minél többet felhasználsz! 😉

Ilyenek például:

  • Gyakorold a hálát!
  • Mosolyogj!
  • Ölelj meg valakit!
  • Sportolj!
  • Imádkozz!
  • Olvass!
  • Rajzolj!

Fotókat szívesen fogadok! Jó szórakozást! 🙂