Képzőművészettel az önismeret útján

A művészetterápiával általánosságban már korábban foglalkoztam, mai bejegyzésem célja, hogy kiemelten a képzőművészet önismereti eszköztárába nyújtsak bepillantást. Összefoglalómban igyekszem megválaszolni, hogy milyen esetekben lehet kifejezetten hasznos a képzőművészeti eszközök alkalmazása, milyen módon közelíthető meg vele a művészetterápiás folyamatban részt vevők személyisége, és hogy az egyes képzőművészeti eszközöknek mely sajátosságaival kell számolnunk!

♣ ♣ ♣

festményA képzőművészet a művészetek egyik legfrekventáltabb, legismertebb ága. Ennek oka talán – az irodalom és a zene mellett – az alapozó oktatásban, illetve az alapműveltségben betöltött jelentős szerepe lehet, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, a képzőművészetek szavak nélküli, elementáris hatását sem. Képzőművészeti alkotásokkal felnőttként legtöbbünk csak befogadói szerepben találkozik: más művészeti ágakhoz képest talán itt a legerősebb az az esztétikai meghatározottság, színvonalbeli elvárás, amely az átlagembert az alkotás folyamatától eltántorítja.

Megfigyeltem, hogy amikor művészetterápiáról beszélek, az emberek többségének a képzőművészeti alkotás jut az eszébe, ami azonnal blokkolja is a csoportban való részvételi hajlandóságot. A leggyakoribb reakció így hangzik: “Én nem tudok rajzolni! Gyermekkorom óta nem fogtam zsírkrétát, ecsetet.”

A művészetterápia azon megközelítésében azonban, melyet korábbi bejegyzésemben ‘alkotás és feldolgozás’ orientáltnak címkéztem – és amelyet én magam is képviselek – a terápiás folyamat során elkészített képzőművészeti alkotásnak nem történik általános érvényű esztétikai értékelése. Magyarán a rajz (festmény vagy éppen szobor) értelmezése és feldolgozása a művészetterápia során nem általános esztétikai elvek alapján történik, hanem az alkotó saját szimbólumainak csoportos vagy egyéni felfejtésén keresztül.

A képzőművészeti alkotás a fent említett ‘alkotás és feldolgozás’ központú művészetterápiában kommunikációs eszköz. Lehetőség arra, hogy a résztvevő szavakkal nehezen kifejezhető, kínos, vagy éppen önmaga számára is elfojtott lelki tartalmai, konfliktusai napvilágra kerüljenek, és megbeszélés, feldolgozás tárgyaivá válhassanak.

A képzőművészet eszköztára éppen ezért kiemelten fontos szerepet kaphat a verbális kifejezőképességükben sérült betegek, a nyelvet nehezen beszélő bevándorlók, vagy a verbális elfojtásban, tagadásban élő kliensek számára.

Személy szerint ugyanakkor úgy gondolom, hogy a képzőművészeti eszközök használata felszabadító minden terápiás és önismereti célú csoport munkájában!

A képzőművészeti alkotásban a lelki tartalmak és folyamatok képi szimbólumokban jelennek meg. Egy ilyen alkotás az alkotó egyén számára is körbejárható, megfogható, és (újra) befogadható. A feldolgozás tárgya ez esetben a képi szimbólumok felfejtése akár objektív kritériumok (pl. egy rajzelemzési szempontrendszer), akár az egyén saját értelmezése alapján. Jómagam ez utóbbi megközelítést képviselem.

A Képképzőművészeti eszközök közül a következők alkalmazhatóak, az elérendő hatást szem előtt tartva:

  • Montázs – felszabadító erejű, kiváló első alkotás, mellyel az esztétikai ítéletek miatti gátlások könnyebben oldhatóak,
  • Rajz grafittal – segítségével elsősorban a realitásérzék kérdése járható körbe, ugyanakkor erős gátlásokat válthat ki a résztvevőkben,
  • Rajz színessel, zsírkrétával, filccel – a gyermekkort idéző alkotási forma, ezért nosztalgikus érzéseket válthat ki, könnyebben alkalmazható a grafit rajznál,
  • Festés – az érzelmekkel való munka lehetséges tere, általában a terápiás folyamat későbbi szakaszában alkalmazzuk, amikor a csoportban a bizalmi légkör már kialakult,
  • Agyagozás – az akarattal, önérvényesítéssel kapcsolatos problémák kezelésére ad lehetőséget.

A megfelelően megválasztott, célhoz rendelt eszköztár elengedhetetlen bármely terápiás és önismereti folyamatban!

A képzőművészeti eszközök tehát lehetőséget nyújtanak arra, hogy a gyógyító folyamat a szavakon túl is elindulhasson. Az alkotások itt szó szerint támogatják, hogy a terápia központjában álló egyén “lásson és látva legyen”.

Remélem hasznosnak találtad a bejegyzést! Ha visszajelzésed vagy kérdésed van az olvasottakkal kapcsolatban, szívesen fogadom hozzászólásodat!

Advertisements

One thought on “Képzőművészettel az önismeret útján

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.