A tanult tehetetlenség

Motiválatlanság, kilátástalanság, és az önértékelés csökkenése. Vajon hogyan alakul ki ez az állapot, és miként lehet felismerni, ha beleszoktunk a tehetetlenségbe? Ezzel foglalkozik mai bejegyzésem.

♣ ♣ ♣

KépA tanult tehetetlenség mentális állapotának felfedezése és a pszichológiai kutatásokba és gondolkodásba való bevezetése Martin Seligman, amerikai pszichológus nevéhez fűződik. Seligman a jelenséget mintegy véletlenül fedezte fel: a klasszikus tanulási mechanizmusokat vizsgálta kutyákon, amikor érdekes jelenségre lett figyelmes.

Azok az állatok, amelyek kellemetlen ingereknek (ebben a kísérletben enyhe áramütésnek) voltak kitéve a kísérlet első részében, és ez ellen nem tehettek semmit, a későbbiekben hiába kerültek át olyan ketrecbe, amelyben elmenekülhettek volna az ingerek elől, ők mégis inkább rezignáltan állták az áramütéseket. Az állatok tehát rövid idő alatt megtanulták, hogy az őket körülvevő környezetre nincsen hatásuk, és ez a tapasztalat meggátolta őket abban, hogy később újra megpróbáljanak változtatni a környezetükön, és megszüntessék a kellemetlen ingereket, vagy elmeneküljenek azok elől.

A jelenség érdekessége, hogy emberekkel és csoportokkal vizsgálva az eredmények hasonlóak: ha egy szobába bezárunk egy embert és azt mondjuk neki, a kellemetlen hang és fényingereket egy kapcsolótábla helyes beállításával le tudja kapcsolni, ám a valóságban bármit tesz is, az ingerek fennmaradnak, akkor egy másik, hasonló szobában a személy már próbálkozni sem kezd, inkább végigszenvedi a kísérlet kellemetlen perceit.

KépHogyan jelenik meg mindez hétköznapi életünkben?

Azok az emberek, akiktől életük során akarva vagy akaratlan (akár szülői szeretetből) elveszik a saját életük feletti kontrollt, hamar beleszoknak abba, hogy helyzetükön önmaguktól képtelenek változtatni, és tűrniük kell, amit a „sors” rájuk szab.

A tanult tehetetlenség érintheti egy-egy részterületét az életünknek – például csak a szakmai vagy párkapcsolati életünket – de el is hatalmasodhat rajtunk, így vezetve akár a depresszió kórképéig. (A depresszió nem csak következménye, de okozója is lehet a tanult tehetetlenség állapotának.)

Vannak olyan tipikus élethelyzetek, melyek kedveznek ezen mentális állapot, vagy hozzáállás kialakulásának: ilyen lehet a tegnapi bejegyzésben tárgyalt családon belüli erőszak folyamatos átélése, a tartós szegénység, a munkanélküliség, az öregedés megélése, de hasonlót tapasztaltak koncentrációs táborból hazatérő túlélőknél is.

Tanult tehetetlenség állapotában az emberek nem csak passzívak és motivációjukat vesztettek, de a kontrollvesztettség miatt önértékelésük is folyamatosan csökken.

Hogyan ismerhető fel ez a mentális állapot?

KépVan olyan területe az életednek, amiben úgy érzed, bármit is teszel, a helyzeteden nem változtathatsz? Ahol sorozatosan érnek a kudarcok, de azokat már csak lemondóan tudomásul veszed? Ahol úgy érzed, nincs is kedved többet próbálkozni a megoldások megtalálásával?

Ha a válaszod igen, akkor ajánlatos elgondolkodni azon, milyen út is vezetett ide. Milyen kudarcok, milyen események szegélyezték az utad? „Kik” vették el tőled az irányítást?

Mindamellett, hogy a személyes életutad irányítása szemléletem szerint a Te és minden egyes ember saját kezében van, végezetül mégis egy imát idéznék, ami már több kliensemet vezette közelebb problémái megoldásához:

“Uram! Adj erőt, hogy megváltoztassam, amit meg tudok változtatni. Adj türelmet, hogy elviseljem, amit nem tudok megváltoztatni. És kérlek Uram, adj elég bölcsességet, hogy ezt a kettőt mindig meg tudjam különböztetni!”

Hamarosan újabb bejegyzésben foglalkozom a tanult optimizmus jelenségével, ezért látogass el hozzám máskor is!

Advertisements