Mindfulness és művészetterápia – egy amerikai terápiás program bemutatása

A mindfulness, magyarul tudatos jelenlét kifejezése napjainkban egyre gyakrabban fordul elő a médiában és tágabb társadalmi környezetünkben. A tudatos jelenlét egyfajta ítélkezésmentes szemlélődés, ami a jelen megélésére és elfogadására irányul. A fogalom jelentéstartománya tág, de napjainkban egyfajta meditációs tudatállapotként foglalkozik vele a szakirodalom.

A tudatos jelenlét előnye, hogy hatására csökken a szorongás és a stressz, javul figyelmi kapacitásunk és memóriánk, fizikai és érzelmi immunrendszerünk egyensúlyba kerül, mindemellett pedig nyitottak, együttérzőek lehetünk általa.

A tudatos jelenlét megélhető aktív szemlélődéssel, sétával, de művészeti alkotás közben is.

Egy 2010-es amerikai egészégügyi művészetterápiás program éppen ezt a kapcsolatot használta fel arra, hogy rákbetegeken és hozzátartozóikon segítsen. A “Walkabout” elnevezésű program az Abramson Cancer Centerben került bevezetésre. Lényege, hogy a mindfulness napi gyakorlatának elsajátítása mellett erősítsék a részvevők pszichológiai és fizikai immunrendszerét, csökkentsék társas elszigeteltségüket, és segítsenek számukra örömet és megértést találni a mindennapokban.

A “Walkabout” program 10 héten keresztül, heti 2,5 órás alkalmakból állt. Az alkalmak sétával és digitálisfotózással indultak, ezt követően az elkészült képeket előhívták, és kollázst készítettek belőlük. Az alkalmakat minden esetben egy rövid meditáció zárta.

A program 10 hete alatt a résztvevők szorongási szintje szignifikánsan csökkent, emellett a mindennapok szürkeségéből és reménytelenségéből való kitörés, és az izoláció csökkenése volt a legszembetűnőbb eredmény.

A program megvalósításának költsége az elért eredmények ismertében jelentéktelen. Azt hiszem még mindig van mit tanulnunk az amerikai pályatársaktól.

A programról szóló összefoglaló az American Art Therapy Association lapjában, az Art Therapy-ban jelent meg, 2015-ben Caroline Peterson tollából Walkabout: Looking In, Looking Out címmel.

Holnap indul a Művészet&Önismeret Őszi csoportja!

Néhány hasznos információ a holnap induló csoporthoz:

  • A csoport és a holnapi csoportindító megbeszélés helyszíne a

    Noha Stúdió és Alkotóműhely, 1137 Budapest, Pozsonyi út 12.,

  • A csoportindító megbeszélésen való részvétel nem jár elköteleződéssel, mindenki eljöhet, tájékozódhat, ismerkedhet a módszerrel és velem,
  • A csoportindító megbeszélés ára jelképesen 500 Ft, melyet a terembérlet fedezésére fordítok,
  • A csoportindító megbeszélés időpontja október 6, csütörtök, 18.00-19.30,

  • Ezen az alkalmon kölcsönösen bemutatkozunk egymásnak, Ti elmondjátok, miért jöttetek, mit vártok a csoporttól, én pedig bemutatom a módszert, és elmesélem, mire számíthattok a csoportfolyamat végére. Azt azért elárulom, hogy egy rövid gyakorlattal is készülök a megjelenteknek :),
  • A csoportalkalmak pontos időpontját a leendő csoporttagok elfoglaltságaihoz igazítva fogjuk kialakítani, heti 1×3 órában,
  • Amennyiben holnap nagy számban jelentek meg az indító alkalmon, úgy elképzelhető, hogy több csoportot indítok, így rugalmasabban lehet majd becsatlakozni a szabad időpontokra,
  • A csoportindítóra és a csoportalkalmakra sem kell semmivel készülnötök! Minden eszközt, alapanyagot és gyakorlatot előkészítek. Nektek csak a saját kérdéseiteket, érzéseiteket, élethelyzeteiteket kell magatokkal hoznotok,
  • A csoporton kényelmes utcai viseletben javasolt megjelennetek,
  • A csoportot én, Juhász-Fekete Anita, művészetterapeuta-pszichológus vezetem,
  • Kérek mindenkit, hogy részvételi szándékát jelezze nekem holnap reggelig a muveszetesonismeret@gmail.com email címen,
  • Ha bárkinek kérdése van/eltéved/késik, akkor az alábbi telefonszámon tud elérni:

    06-30/464-5036.

Szeretettel várlak Benneteket holnap a Nohában! 🙂

Új, induló művészetterápiás csoport a Noha Stúdió és Alkotóműhelyben!

Őszi csoport indul!

A csoport 10 alkalma során válogatott képzőművészeti-, zenei-, mozdulat- és biblioterápiás gyakorlatok során haladunk végig az ősz, és annak személyes életünkben megélt jelentései mentén. Az alkalmakon a gyakorlatok megoldása minden ember esetén új és egyedi, így a csoporton azokkal a témákkal dolgozunk majd, amelyeket a résztvevők magukkal hoznak. Nincsenek kötelező feladatok, vagy témák.

A művészetterápiás csoportba szeretettel várok mindenkit, aki önismerete fejlesztésében motivált!

Mi az a művészetterápia?

Olyan terápiás módszer, mely a művészeti alkotás folyamatában rejlő katarzist, és az elkészült alkotásokban rejlő kommunikációs lehetőségeket felhasználva támogatja a résztvevőt saját önismeretének és lelki immunrendszerének fejlesztésében, vagy éppen a lélektani gyógyulásban.

Milyen eszközöket használ?

Képzőművészeti eszközöket (úgymint rajz, festés, kollázs), zenei eszközöket (úgymint zene hallgatás és örömzenélés), valamint biblioterápiás eszközöket (úgymint olvasás és kreatív írás).

Szükséges-e hozzá bármiféle előképzettség?

Nem! A csoportokon való részvéthez semmiféle művészeti előképzettség nem szükséges. Sőt! A kezdetekben magabiztosságot adó plusz tudás egy idő után akár megnehezítheti a spontán (kritika mentes, “lélekből jövő”) alkotás folyamatát.

Mikor lehet hasznos a művészetterápiás csoport?

Tulajdonképpen bármikor! A csoport résztvevői megtapasztalhatják az (esztétikai ítélet nélküli) alkotás stresszoldó és felszabadító erejét, emellett biztonságos környezetben, folyamatos visszajelzés mellett dolgozhatnak önismeretük fejlesztésén, és az őket leginkább foglalkoztató kérdések és problémák megoldásán.

Mikor indul a meghirdetett művészetterápiás csoport?

2016. október 6-án, csütörtökön 18:00-kor egy csoportindító megbeszélésen, ahol fixáljuk a konkrét időpontokat és a helyszínt. Ez az alkalom lehetőség arra, hogy mindenki feltegye a módszerrel és a csoporttal kapcsolatos kérdéseit, és eldöntse, elköteleződik-e a csoport mellett.

Mennyi elfoglaltságot jelent a csoportban való részvétel?

Heti 1×3 óra elfoglaltságot jelent, 10 héten keresztül. Megbeszélés alapján délutáni vagy hétvégén délelőtti időpontokban.

Mekkora csoportról beszélünk tulajdonképpen?

A csoport 6-8 fő jelentkezése mellett indul, de magas számú jelentkezés esetén több csoport kerül indításra.

Ki vezeti a művészetterápiás csoportot?

A csoportot én, Juhász-Fekete Anita, művészet- és szocioterapeuta, pszichológus vezetem. Részletesebb információkat itt találsz rólam.

Hol lesznek a művészetterápiás alkalmak?

Budapest belvárosában, könnyen megközelíthető, csendes csoportszobában. Részletek hamarosan…

Kell-e a részvételhez bármiféle felszerelés?

Nem. A művészetterápia során alkalmazott eszközöket minden esetben a csoportvezető, azaz én biztosítom.

Mennyibe kerül mindez?

A művészetterápiás csoport ára alkalmanként (3 óra) 3.500 Ft/fő, mely tartalmazza a terembérletet és az alkalmazott eszközök árát is. A teljes csoport ára előzetes megállapodás alapján egyben és részletekben is fizethető.

Mi a jelentkezés menete?

Amennyiben a fenti információk alapján a művészetterápiás csoport felkeltette érdeklődésed, úgy kérlek jelentkezz a 06-30/464-5036-os telefonszámon, vagy a muveszetesonismeret@gmail.com email címen.

Amennyiben további kérdésed merül fel, úgy azt is a fenti telefonszámon, vagy email címen teheted fel.

Irvin D. Yalom – Terápiás hazugságok

Yalom neve sokak számára ismerős lehet: ő az az amerikai pszichiáter, aki képes szakmailag helytálló, mégis életszagú, a laikus olvasó számára is érthető formában írni a pszichoterápia izgalmas és rejtélyes világáról. Mai bejegyzésemben a “Terápiás hazugságok” című regényét ajánlom a figyelmetekbe!

♦ ♥ ♦

Irvin D. Yalom amerikai pszichiáter, az egzisztencialista pszichoterápia fogalmának és modelljének megteremtője. Szakmai útkeresése során  a klasszikus pszichoanalízis nagyjai voltak rá hatással, úgy mint Freud és Jung, valamint Ferenczi és Otto Rank. Yalom egzisztencialista pszichoterápiájának központi eleme az emberi élet négy adottsága, úgy mint a halál elkerülhetetlensége, a szabadság, a létezés elszigeteltsége és az élet jelentés nélkülisége. Kiváló írásképességének, és lebilincselő stílusának hála – számos szakkönyve mellett – több regényt is írt, melyek mind elérhetőek magyar nyelven.

terapias hazugsagok

A “Terápiás hazugságok” című regénye Amerikában 1997-ben jelent meg “Lying on the Couch” címmel. Magyarul a Park Kiadó gondozásában jelent meg 2015-ben, majd 2016-ban. A könyv felfogható a pszichoterapeuta tévedhetetlenségének mítoszával való leszámolásként. A két főszereplő, Marshall és Ernst egyaránt saját életük feldolgozatlan problémáival szembesülnek saját terápiás rendelésük során. A könyv amellett, hogy egy izgalmas krimi, lélektani boncterme is mindkét pszichiáternek: életük alapproblematikáját saját nézőpontjuk mellett több szempontból és szerepből vizsgálja meg a szerző.

Valóban őszinték a terápiás kapcsolatok? A pszichoterapeuták valóban jó emberismerők? Hogyan és miért jöttek létre a pszichoterápiás keretek és szabályrendszerek? Valóban annyit profitálunk egy terápiából, amennyire beletesszük magunkat?

Ilyen, és ehhez hasonló fontos, és izgalmas kérdéseket boncolgat ez a könyv. Ha ez nem lenne elég kedvcsináló, lássuk, miért is ajánlom ezt a könyvet?

Mert lehetőségünk van bepillantani több terápiás folyamatba, megismerni a pszichoterápiás kapcsolat kényes természetét,

mert megérthetjük belőle, hogy a pszichoterapeuta is ember, akinek szintúgy támogatásra és szupervízióra van szüksége,

mert megismerhetjük belőle a terápiás ellenállás következményeit,

mert átérezhetjük az áttétel és viszont-áttétel folyamatát.

Kinek ajánlom a könyvet?

Mindenkinek, akit érdekel a pszichoterápiás kapcsolatok érzékeny világa,

aki megismerné, hogyan dolgozik a pszichoanalízis,

aki szereti az intellektuális olvasmányokat,

aki felháborodik a pszichológusok visszaéléseit hallva,

aki úgy gondolja, hogy a pszichológusok tévedhetetlenek,

és akik szeretik az izgalmas és fordulatos krimiket.

Remélem sikerült felkeltenem az érdeklődéseteket a könyv iránt! Jó olvasást kívánok!

A Művészet & Önismeret 12 pontja

Úgy érzem, elég régóta írom ezt a blogot ahhoz, hogy képet kapjatok rólam, és az általam képviselt értékekről, ma mégis úgy döntöttem megosztom veletek azt a 12 pontot, ami művészetterapeutaként nap, mint nap vezérel.

♣ ♥ ♣

A Művészet és Önismeret 12 pontja

  1. A művészet az emberi élet szerves része, a testi és lelki egészséghez elengedhetetlen napi szükséglet.
  2. A művészetek élvezetéhez és gyakorlásához tehetségtől függetlenül mindenkinek joga van.
  3. A művészetek a stressz csökkentésén és a lelki katarzison keresztül támogatják érzelmi életünk kiteljesedését.
  4. A művészi alkotásokon keresztül mély és őszinte kommunikációt folytathatunk önmagunkkal és a világgal.
  5. A művészet mindenki számára elérhető kell legyen.
  6. A művészetterápia a művészetek és a szociális kapcsolatok gyógyító erejét ötvözi, így kétszeresen hat.
  7. A művészetterápia fejleszt, támogat, megtart és gyógyít.
  8. A művészetterápiás csoport egy olyan elfogadó szociális tér, ahol a pozitív és negatív kritikák egyaránt elfogadhatók, és személyiségünkbe integrálhatóak.
  9. A művészetterápiás csoport demokratikus működésű, dinamikus entitás.
  10. A művészetterápia nem csak “beteg, bolond, művész, kreatív, ráérő” emberek számára hasznos.
  11. A művészetterápia mindenki számára nyitott és elérhető kell legyen.
  12. A művészetterápia olyan lehetőség, amivel minden embernek legalább egyszer az életben találkoznia kell!

Jelek, amelyek arra utalnak, hogy pszichológiai támogatásra van szükséged

Hazánkban még mindig sokan küzdenek azzal az előítélettel, miszerint pszichológushoz csak a bolondok fordulnak. Emiatt az esetek többségében nem, vagy csak későn fordulnak szakemberhez.

A pszichológusok ezzel szemben úgy vélekednek, hogy minden ember életében előfordulnak olyan szakaszok, amikor szükségük van megfelelő pszichológiai segítségre. A pszichológiai “kezelés” ugyanis nem feltétlenül csak a betegek előjoga, a pszichológiai tanácsadás vagy terápia intervencióként minden egészséges ember számára fontos kellene legyen!

Lássunk néhány olyan jelet, aminek hatására érdemes elgondolkodni rajta, hogy felkeressünk egy pszichológust!

  1. A gondolataink folyamatosan egy bizonyos probléma körül forognak, melyre mégsem találunk megoldást. Az ezen való gyötrődés ugyanakkor már minket és a környezetünket is nyomasztja.
  2. Hangulatunk hosszabb időn keresztül eltér a megszokottól: hosszú időn keresztül vagyunk szomorúak, kedvtelenek, vagy éppen szélsőséges hangulatingadozásokkal küzdünk.
  3. Hosszabb időn keresztül élünk át szorongást, álmatlanságot, vagy konkrét félelmeink erősödnek fel, amelyek megnehezítik  mindennapi életünket.
  4. Magányosnak, kirekesztettnek érezzük magunkat, akit senki nem képes megérteni, és elfogadni.
  5. Nehezünkre esik folytatni a mindennapi rutinokat. A korábban szokványos helyzetek is stresszt okoznak számunkra.
  6. Felmerül bennünk az igény önmagunk megértésére és a változásra, de úgy érezzük ehhez segítségre van szükségünk.

+1. Számunkra fontos személyek azt javasolják, hogy forduljunk szakemberhez.

Ma Magyarországon számtalan pszichológiai módszerből és számos jól képzett, hiteles szakemberből válogathatunk! Amennyiben úgy érzed, hogy a fent felsorolt jelek közül egy, vagy akár több is jellemez Téged, ne habozz tájékozódni a környezetedben elérhető segítő szakemberekről!

Ahogyan nem mindenki szereti ugyanazt a tanárt, vagy ugyanazt a zenét, úgy nem mindenkinek válik be ugyanaz a pszichológus sem! Ha esetleg rossz tapasztalatod volt egy szakemberrel, vagy nem vagy elégedett az együttműködésetekkel, kérd meg, hogy ajánljon számodra másik pszichológust!

 

Mit tanulhatunk a mesehősöktől?

A hamarosan induló gyermekcsoportomra készülve kezembe akadt Kádár Annamária Mesepszichológia 2. című könyve. Az első kötetet ugyan nem olvastam, bár tervezem, ez a második viszont nem azt nyújtotta, amire a címből következtettem. A könyv leghasznosabb része számomra a mesehősök megszívlelendő tulajdonságainak felsorolása volt. Ezeket a tulajdonságokat hoztam ma el Nektek saját magyarázataimmal ellátva.

♦ ♦ ♦

Mit tudnak a mesehősök, amit a ma embere elleshetne tőlük?

  • A mesehősök bátran vállalják komfortzónájuk elhagyását, mert ahogyan egy ma igen népszerű idézet is állítja: „Az élet a komfortzónádon túl kezdődik.” A mesebeli legény hátára köti tarisznyáját, és elindul világot látni. Nem vár addig, amíg minden csillag kedvezően áll majd, vagy amíg elegendő tudást gyűjt az úthoz. Akkor indul, amikor felötlik benne az út gondolata. Felismeri, hogy mikor válik számára szűkössé az apja országa, szűkössé az addigi élethelyzet. Teszi, amit tennie kell, és elindul, amikor menni kell.
  • A mesehős bátran indul el, és bátran veti bele magát a kalandokba. Kádár Annamária szavaival élve életbátorságról tesz tanúbizonyságot. Nem a veszteségeket számolgatja, nem tépelődik és töpreng a döntései előtt, hanem merészen száll szembe a megpróbáltatásokkal.
  • A mesehős képes helyzete újraértékelésére. Ugyancsak életbátorságnak nevezném, ahogyan a mesebeli királyfi teljes nyíltsággal fogadja az útjába kerülő akadályokat és segítőket. Nem áll meg azon gondolkodni, vajon mi haszna származhat abból, ha segít egy kormos kemencének, egyszerűen segít, és a tettei közben nyert tapasztalatot és tudást belefoglalja saját énképébe, világképébe. Elfogadja, ami jön, és segítségével újra és újra átértékeli saját helyzetét.
  • A mesékben a legritkábban következnek be hétköznapi, és várt események. A mesehősöknek folyamatosan új és váratlan helyzetekhez kell alkalmazkodniuk. (Eközben persze szintén új tapasztalatokat és tudást szereznek…ugye, milyen jó, hogy „elegendőnek ítélt tudás nélkül” is elindultak otthonukból? Hiszen sokkal többet tanultak az úton, mint amit otthon ülve megtanulhattak volna.)
  • A mesehősök tisztában vannak azzal, hogy egyedül vajmi keveset érhetnek el. Segítenek, ahol tudnak, és mások segítségét is szívesen fogadják. Divatosan kifejezve élni tudnak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal. A mesehős ismeri a saját képességeit és határait: önismerete van.
  • A mesehős lassan, lépésről lépésre halad, hiszen a bölcsesség – bárki bármit is mond – nem érhető el instant változatban. Csupán próbák és folyamatos “úton lét”, és tapasztalás során.
  • A mesehős kilátástalan helyzetében is hisz a csodákban, és a kívánság erejében. Az efféle magatartást ma sokan gyerekesnek címkézik, ugyanakkor Heltai Jenő szavaival élve: „Akit az istenek szeretnek, örökre meghagyják gyereknek.” A pozitív pszichológiai kutatások mára már egyértelműen bizonyítják, hogy a jövőbe vetett hit, az ima, és a pontosan megfogalmazott célok (és istennek címzett kívánságok) növelik a pszichológiai jóllétet, fokozzák a boldogság érzését és növelik a cél elérésének valószínűségét.

Összefoglalva tehát:

merjünk elindulni,

merjünk bátran élni,

néha új szemszögből tekinteni az életünkre,

alkalmazkodjunk a helyzetekhez,

ismerjük meg erőforrásainkat és éljünk azokkal,

haladjunk lépésről lépésre,

és közben ne felejtsünk el hinni a csodákban!

Ez az a tudás, amit őseink a meséken keresztül ránk bíztak!