Irvin D. Yalom – Terápiás hazugságok

Yalom neve sokak számára ismerős lehet: ő az az amerikai pszichiáter, aki képes szakmailag helytálló, mégis életszagú, a laikus olvasó számára is érthető formában írni a pszichoterápia izgalmas és rejtélyes világáról. Mai bejegyzésemben a “Terápiás hazugságok” című regényét ajánlom a figyelmetekbe!

♦ ♥ ♦

Irvin D. Yalom amerikai pszichiáter, az egzisztencialista pszichoterápia fogalmának és modelljének megteremtője. Szakmai útkeresése során  a klasszikus pszichoanalízis nagyjai voltak rá hatással, úgy mint Freud és Jung, valamint Ferenczi és Otto Rank. Yalom egzisztencialista pszichoterápiájának központi eleme az emberi élet négy adottsága, úgy mint a halál elkerülhetetlensége, a szabadság, a létezés elszigeteltsége és az élet jelentés nélkülisége. Kiváló írásképességének, és lebilincselő stílusának hála – számos szakkönyve mellett – több regényt is írt, melyek mind elérhetőek magyar nyelven.

terapias hazugsagok

A “Terápiás hazugságok” című regénye Amerikában 1997-ben jelent meg “Lying on the Couch” címmel. Magyarul a Park Kiadó gondozásában jelent meg 2015-ben, majd 2016-ban. A könyv felfogható a pszichoterapeuta tévedhetetlenségének mítoszával való leszámolásként. A két főszereplő, Marshall és Ernst egyaránt saját életük feldolgozatlan problémáival szembesülnek saját terápiás rendelésük során. A könyv amellett, hogy egy izgalmas krimi, lélektani boncterme is mindkét pszichiáternek: életük alapproblematikáját saját nézőpontjuk mellett több szempontból és szerepből vizsgálja meg a szerző.

Valóban őszinték a terápiás kapcsolatok? A pszichoterapeuták valóban jó emberismerők? Hogyan és miért jöttek létre a pszichoterápiás keretek és szabályrendszerek? Valóban annyit profitálunk egy terápiából, amennyire beletesszük magunkat?

Ilyen, és ehhez hasonló fontos, és izgalmas kérdéseket boncolgat ez a könyv. Ha ez nem lenne elég kedvcsináló, lássuk, miért is ajánlom ezt a könyvet?

Mert lehetőségünk van bepillantani több terápiás folyamatba, megismerni a pszichoterápiás kapcsolat kényes természetét,

mert megérthetjük belőle, hogy a pszichoterapeuta is ember, akinek szintúgy támogatásra és szupervízióra van szüksége,

mert megismerhetjük belőle a terápiás ellenállás következményeit,

mert átérezhetjük az áttétel és viszont-áttétel folyamatát.

Kinek ajánlom a könyvet?

Mindenkinek, akit érdekel a pszichoterápiás kapcsolatok érzékeny világa,

aki megismerné, hogyan dolgozik a pszichoanalízis,

aki szereti az intellektuális olvasmányokat,

aki felháborodik a pszichológusok visszaéléseit hallva,

aki úgy gondolja, hogy a pszichológusok tévedhetetlenek,

és akik szeretik az izgalmas és fordulatos krimiket.

Remélem sikerült felkeltenem az érdeklődéseteket a könyv iránt! Jó olvasást kívánok!

Ingyenesen letölthető szakirodalmi forrás segítő szakembereknek

Gondolva gyakorló pszichológus, pszichiáter és egyéb, segítő szakmájú olvasóimra, szeretném ma bemutatni az online elérhető, színvonalas szakirodalmi könyvek egyik forrását, az IPI E-books-ot.

♥ ♥ ♥

Az IPI (International Psychotherapy Institute) egy olyan Washingtonban található intézet, ahol a világ minden tájáról érkezett hallgatókat oktatnak a pszichoterápia ugyancsak a világ minden tájáról érkezett kimagasló alakjai. Az ő kezdeményezésükre jött létre az IPI E-books, mely non-profit vállalkozásként nyújt lehetőséget magas színvonalú pszichoterápiával foglalkozó e-könyvek letöltésére.

A regisztráció néhány percet vesz igénybe, a választék pedig hétről-hétre folyamatosan bővül. Találunk itt pszichoterápiával, pszichoanalízissel, pszichiátriával és filozófiával kapcsolatos munkákat egyaránt. Külön menüben találhatunk kifejezetten gyermek-, család- illetve párterápiával foglalkozó műveket.

Kedvcsinálónak hoztam néhány e-könyvet, amiket én is mostanában olvastam. (Kattintás a képre, és megnyílik a könyv ismertető oldala.)

symbols_in_culture_art_and_myth_-_charles_a__sarnoff_md

playing_for_their_lives

the person

see what im sayingtrauma_and mastery in life and art

symbols_in_psychotherap

Kellemes böngészést! 🙂

 

Miért használjunk meséket a terápiában (és a mindennapokban)?

PeseschkianA csoportokra készülve szeretek elmélyedni azok témájában, és feleleveníteni amit az adott eszközökről korábban tanultam. Így került ismét a kezembe Nossrat Peseschkian keleti történetekkel kapcsolatos könyve (A tudós meg a tevehajcsár – Keleti történetek-Nyugati lelki bajok, Helikon Kiadó, 1991, Budapest). Ez a könyv igazi jolly joker, mert valóban mindenkinek szól, laikusként és szakemberként is van mit meríteni belőle. Mai bejegyzésemben a könyv felosztása alapján írok arról, miért is használjunk meséket, történeteket a terápiás munkában, és ha lehet, a mindennapokban is.

♥ ♦ ♥

Miért használjunk meséket a terápiában (és a mindennapokban)?

  • Először is a történetek érdekesek, megmozgatják a képzeletet, és közben hála az égnek végre egyáltalán nem rólunk szólnak. Vagy mégis? Az önvizsgálatba belefáradt léleknek üdítő, hogy mesékkel dolgozva úgy gondolkodhat önmagáról és a világról, hogy közben nem is veszi észre, hogy magáról mesél. A történeteknek azok a szereplői és konfliktusai ragadják meg leginkább a képzeletünket, amelyekkel magunknak is dolgunk van. Miközben átkozzuk a gonosz boszorkát, vagy megrökönyödünk a vitéz bátorságán, tulajdonképpen saját élethelyzetünkkel dolgozunk. Peseschkian ezt a történetek “tükörfunkciójának” nevezi.
  • A mesék mindig a harmónia megbomlásáról, egy konfliktushelyzetről szólnak, ugyanakkor bennük foglaltatik egy lehetséges megoldás is. Ez lehetővé teszi, hogy gondolkodási sémáinkat kibővítsük a mese által felkínált modellekkel. Ezt Peseschkian a mesék “modellfunkciójának” nevezi.
  • A terápiában, de gyakran a tanár-diák, vagy szülő-gyermek interakcióban is előfordul, hogy a jó szándékkal adott segítség is fájdalmas lehet “elszenvedője” számára, hiszen addigi cselekedeteit, védekező mechanizmusait, gondolati sémáit kérdőjelezi meg. Ez a kellemetlen élmény védekezést és ellenállást válthat ki. A történetekkel való munka a diádikus kapcsolatokat kibővíti, kevésbé direktté változtatja, ezzel pedig felpuhítja az ellenállást. A tanácsot nem én adom számodra, mi csupán egy szabadon választott történet kapcsán beszélgetünk. Peseschkian ezt a történet “közvetítő funkciójának” nevezi.
  • A terápiában alkalmazott mesék elkísérnek bennünket a mindennapokba. Mivel az emberi agy ős időktől fogva történetekkel dolgozik, könnyebben megjegyzünk bármilyen információt, ami egy történet keretébe foglalt. A mesékre a terápia végeztével is emlékszünk. Felidéződhetnek új élethelyzetekben, és közben új árnyalataikra lehetünk figyelmesek. Peseschkian ezt “raktár-hatásnak” nevezi.
  • A mesékben óriási mennyiségű megtapasztalt tudás és hagyomány őrződik, melyek túlmutatnak az egyéni életen. Ezzel a tudással minden egyén a saját felelősségére él vagy nem él. Peseschkian ezt “hagyományőrző funkciónak” nevezi.
  • Különböző népek meséivel dolgozva megismerhető mások kultúrája és eltérő gondolkodási módja, ezáltal a mese az interkulturális elfogadás fontos eszköze. Peseschkian ezt a mese “transzkulturális közvetítő funkciójának” nevezi.
  • A mese olvasás és hallgatás manapság gyermeki elfoglaltságnak számít, ezáltal a mese alkalmazása terápiás helyzetben regresszív állapotot idézhet elő. Mesét hallgatva a teljesítmény központúsággal szemben megjelenik a képzelet és a kreativitás (a jobb agyfélteke is működésbe lendül), és a problémákra újszerű megoldási lehetőségek is felmerülnek. Kreatívan és felszabadultan gondolkodunk, akár a gyermekek. Peseschkian ezt a történet “regresszív funkciójának” nevezi.
  • A történetekben nem mindig értünk egyet a hősök viselkedésével. Sokszor tesznek számunkra érthetetlen, vagy elfogadhatatlan dolgokat – például tovább vándorolnak, amikor mi már megálltunk volna, megbocsájtanak, amikor mi megbüntettük volna az ellent. Ezáltal a mesék ellenmintákkal szolgálnak (“ellenminta-funkció”), melyeken elgondolkodhatunk, és felülírhatjuk általuk saját mintáinkat. (Végül akár felülírjuk azokat, akár nem, az ellenmintákon való töprengés mindenképpen növeli az eltérő gondolkodású emberekkel szembeni toleranciánkat.)
  • Amennyiben a történetekben felkínált ellenmintákon töprengünk, megvizsgáljuk egy helyzet eltérő értelmezéseit is. A nézőpont kiszélesítése könnyen elvezethet bennünket álláspontunk megváltoztatásához, végső soron pedig szorongattatott élethelyzetünk megoldásához. Peseschkian ezt a mese “álláspontváltoztató funkciójának” nevezi.

A fentiek tanulsága pedig az én álláspontom szerint: olvassatok meséket és történeteket! Újakat, régieket, magyar származásúakat és más (rokon és nem rokon) népek meséit egyaránt!

Alessandro Baricco – Mr. Gwyn

mr. gwynEgy kissé rendhagyó könyvajánló ez, hiszen eddig csak szakmai könyvekre korlátozódtak az ajánlások, Baricco könyvével mégis kivételt teszek. Az ok egyszerű: a könyvben egy olyan már-már mágikus és felszabadító folyamatról ír a szerző, ami számomra pszichológusként nagyon hasonlít egy terápia folyamatára. Mégsem az. Ez “csak” művészet.

***

A hivatalos fülszöveg szerint a könyv Mr. Gwynről, a kiüresedett íróról szól, aki egyszersmind felhagy addigi munkájával, és új szakma után néz. Hamar kitalálja, hogy másoló lesz, azonban a szó jelentését sokáig még ő maga sem találja. Hosszas keresés után egy galériában lel rá új hivatására: portrékat fog készíteni, de nem festeni, hanem írni fogja őket.

A portrékészítés körülményei és folyamata olyan mesterien kidolgozott és precíz, hogy azonnal a pszichoterápiák szigorú keretrendszerét juttatta eszembe. Ha valakit foglalkoztat a terápiás helyzetekben felállított szabályok és keretek miértje, az könnyen megérti majd, miért is ajánlom ezt a könyvet.

Mr. Gwyn előzetes elvárásainak megfelelően a portrékészítés egy olyan folyamattá lesz, melynek során zarándoklat történik: a portré tulajdonosát az alkotó “hazavezeti”. Zseniális művészi interpretációja ez a terápiás folyamatoknak. A továbbiakról inkább beszéljen a könyv maga…

Terjedelmében alig több 200 oldalnál, és könnyen megszerezhető bármelyik nagyobb könyvesboltban vagy könyvtárban. Gyakorlatilag egy esős délután alatt kiolvasható, ezért meleg szívvel ajánlom minden kedves Olvasómnak!

Liber Novus – A vörös könyv

KépCarl Gustav Jung a 20. század egyik legjelentősebb gondolkodója. Nevét említve mindenkinek eszébe jut néhány olyan fogalom, amelyet ő vetett el a köztudatban. Kollektív tudattalan, archetípusok, individualizáció. Freuddal való viharos kapcsolata is közismert. A mestereként tisztelt pszichoanalitikussal hat évnyi közös munka után végleg elváltak útjaik. Arról azonban kevesen tudnak, hogy ez a “szakítás” milyen fontos szerepet játszott Jung későbbi gondolkodásának és pályájának alakulásában. A szakítás következtében beállt krízis hatására Jung egy különleges művön kezdett el dolgozni. Ahogy ő fogalmazott, alászállt a tudattalanba, hogy meghallgassa, mit üzenni neki. Így született meg az egészen 2009-ig elzárva mű, a Liber Novus, ismertebb nevén A vörös könyv.

♥ ♥ ♥

Jung és Freud útjai 1913-ban váltak el egymástól, Jung ekkor 38 éves volt. A helyzet hatására bizonyosan krízist élt át: szakmai munkáit lecsökkentette, visszavonult a közéletből. Egyesek szerint pszichotikus epizóddal, mások szerint csak életközépi válsággal küzdött. Az 1913 és 1930 közötti válságos időszakban Jung kifejlesztett egy technikát, amit aktív imaginációnak nevezett: tulajdonképpen ön gerjesztett hallucinációkról beszélhetünk. A tudattalanban tett utazásai során átélt élményeiről feljegyzéseket készített, melyeket végül A vörös könyvben összegzett.

KépA vörös könyv egy vörös bőrkötéses napló, melynek borítóján a Liber Novus, azaz Új könyv felirat olvasható. A naplóban 205 gazdagon illusztrált, kalligrafikus írással teleszőtt oldal található. A szövegek és részletgazdag festmények mitikus történeteket ábrázolnak. Jung leírása szerint “utazásai” során két alak, Elijah és Salome látogatta meg őt egy kígyó társaságában. Elijah vezető szellemként kísérte őt, míg Salomeban Jung az anima (női lélekrész) megtestesülését látta. A könyvben földöntúli lények istennel és a gonosszal való beszélgetései olvashatók.KépJung úgy tekintett életének ezen epizódjára, és A vörös könyvre, mint a kulcsra, amely elméletei megfogalmazásához elvezették őt. Dantéhoz hasonlóan alászállt a pokolba, hogy megtalálhassa azt az esszenciát, azt a tudást, ami csak kínok árán megszerezhető.KépA könyvet Jung örökösei 2001-ig a külvilág elől gondosan elzárva tartották. 2009-ben szakértők tanácsára nyilvánosságra hozták, és eredeti formában, angol nyelvű fordítással és magyarázatokkal, könyv formájában is közre adták.Kép

Farkas Vera – Gyógyító alkotás

KépMi az a képzőművészet-terápia? Milyen egy jól felépített és szakmailag megalapozott felnőtt képzőművészet-terápiás csoport? Miként lehet a módszert gyermekeknél alkalmazni? Mai bejegyzésemben Farkas Vera pedagógus, rajztanár és képzőművészet-terapeuta 2009-ben megjelent könyvét ajánlom figyelmetekbe.

♦ ♦ ♦

Ez a nyúlfarknyi (116 oldal!), de annál érdekesebb kis könyv tartalmilag három részre osztható. Először is olvashatunk benne egy az alapvető információkra korlátozott történeti és elméleti bevezetést. Ebben a szakaszban elsősorban a művészetterápiával aktuálisan  kacérkodó olvasó találhat új információkat. Különösen hasznos lehet az a fejezet, mely a művészetterápia és a művészet-pszichoterápia közötti különbségeket tárgyalja. Az írónő maga a Pécsi képzésben vett részt, így ő a kreatív tevékenység öngyógyító aspektusát képviseli, melyben a terapeuta csak katalizátor (tehát technikát és bátorítást nyújt).

A második szakaszban egy felnőtt képzőművészet-terápiás csoport felépítéséből kapunk ízelítőt: olvashatunk tematikát, feladatokat és az ezekhez kapcsolódó elméleti hátteret a jungi szemléletről, valamint egy résztvevő alkotásain és vallomásain keresztül érzékelhetjük a csoport működését.

A harmadik szakaszban egy gyermekeknek tartott képzőművészet-terápiás csoport bemutatása történik a fentihez hasonlóan, csak itt nem egy, de mind a négy résztvevő gyermek alkotásai bemutatásra kerülnek.

Összességében üde kis színfolt ez a könyv, ami néhány óra alatt bekebelezhető, miközben az olvasó képet kaphat a művészetterápia mibenlétéről, esetleg néhány ötlettel gyarapodhat saját csoportjaihoz.

Akinek ajánlom: a művészetterápiával ismerkedőknek, inspirációt kereső foglalkozás/csoportvezetőknek.

Beszerezhetősége: aki saját példányt keres, az az interneten találhat új és használt példányt is, egyéb esetben a kötetet nagyobb könyvtárakban megtalálható.

Feldmár András és Büky Dorottya: A barna tehén fia

KépMeseelemzés, szabad asszociációval válogatott kulturális ismeretek, esetismertetések, sámánizmus, filozófia és lélektan. Talán így tudnám a legrövidebben bemutatni mai könyvajánlóm tárgyát: Feldmár András és Büky Dorottya ‘A barna tehén fia’ című könyvét.

 ♣ ♣ ♣

A könyv véletlenül került a kezembe, és mivel egy mese vezérfonalán indul el, és ajándékba letölthető önismereti feladatokat kínál, úgy gondoltam kapcsolódik a munkámhoz, olvassuk el. Előre le kell szögeznem, hogy nem tartozom Feldmár András gondolatainak feltétlen elfogadói közé, ezért talán objektívebben tudom bemutatni, mit is várhatunk a könyvtől.

A bevezetés maga az ‘A barna tehén fia’ című a táltos mesék kategóriájába sorolható népmese. A történet átfogja egy ember (a barna tehén fia, Laci) teljes életét és minden általánosan emberi életeseményt és konfliktust, amellyel találkozhatunk életünk során.

A könyv további részében Feldmár András és Büky Dorottya virtuális, majd legépelt és szerkesztett beszélgetéseit olvashatjuk a mese kapcsán. Ezek a beszélgetések inkább impulzus szerűek, és sokszor alig kifejtett gondolatcsírákat tartalmaznak. Olvasás közben jól jön egy alapvető lélektani irányultság és ismeretmennyiség, különben a gondolatok nagy része hosszas utánajárással lesz csak értelmezhetővé.

KépAz impulzusok ugyanakkor érdekesek és értékesek: mindenki megtalálhatja benne azokat a kulcs gondolatokat, amelyek őt személy szerint, adott élethelyzetében tovább lendíthetik, vagy éppen sokkolhatják. Ez annak köszönhető, hogy amint fentebb írtam, a mese általános emberi szerepekről és helyzetekről: anyákról, apákról, mostohákról, útra kelésről, hűségről, testvérségről és szerelemről szól.

Belepillanthatunk Feldmár gondolkodásába és szakmai szemléletébe, emellett pedig saját élettapasztalataiból is kapunk egy kis ízelítőt. Ami segítő szakemberként a legtöbbet adhat az olvasónak, az Feldmár terápiás alapállásának és célkitűzéseinek a megismerése: nem segíteni akar, hanem meghallgatja, elfogadja és bátorítja a hozzá forduló klienst, akár csak Carl Rogers. Azt írja, hogy a terápiás folyamat lényege, hogy a helyzeteket újra és újra átfogalmazzák, körbejárják, mígnem eljutnak ahhoz a megfogalmazáshoz, ami a legvalóságosabb, ahonnan a kliens már másképpen, új szemszögből látja helyzetét. A terápiás munka így nem egy egyenes A és B pont között, hanem egy labirintus vagy spirálfolyam, amiben sok a kanyargás és a tévút.

Az intellektuális kalandozás során olvashatunk érdekes történeteket Freudról és Laingről (Feldmár „mesteréről”), a sámánizmusról, a feminizmusról és a születés előtti magzati életről.

A könyv mellé adott önismereti gyakorlatok egy része valóban érdekes és egyedül is elvégezhető, de egy részét nem tartom megfelelőnek, mert kevéssé kidolgozottak, és nagyon magára hagyják az „önismeretre vágyó laikust”. Ezek egyébként a könyv megvásárlása nélkül is letölthetőek néhány kattintással a www.barnatehen.com weboldalról.

Összességében maximum néhány nap alatt elolvasható, gondolatébresztő könyvet kap, aki beszerzi és elolvassa ‘A barna tehén fiá’-t.

Ajánlom a könyvet: Feldmár rajongóknak, valamint nyitott gondolkodóknak, akiket érdekel a pszichológia és hajlandóak a szerzőkkel együtt gondolkodni.

Beszerzése: A könyv viszonylag könnyen beszerezhető, nagyobb könyvesboltokban, online könyves portálokon, és könyvtárakban is fellelhető.

Ti már olvastátok? Hogy tetszett?