Jelek, amelyek arra utalnak, hogy pszichológiai támogatásra van szükséged

Hazánkban még mindig sokan küzdenek azzal az előítélettel, miszerint pszichológushoz csak a bolondok fordulnak. Emiatt az esetek többségében nem, vagy csak későn fordulnak szakemberhez.

A pszichológusok ezzel szemben úgy vélekednek, hogy minden ember életében előfordulnak olyan szakaszok, amikor szükségük van megfelelő pszichológiai segítségre. A pszichológiai “kezelés” ugyanis nem feltétlenül csak a betegek előjoga, a pszichológiai tanácsadás vagy terápia intervencióként minden egészséges ember számára fontos kellene legyen!

Lássunk néhány olyan jelet, aminek hatására érdemes elgondolkodni rajta, hogy felkeressünk egy pszichológust!

  1. A gondolataink folyamatosan egy bizonyos probléma körül forognak, melyre mégsem találunk megoldást. Az ezen való gyötrődés ugyanakkor már minket és a környezetünket is nyomasztja.
  2. Hangulatunk hosszabb időn keresztül eltér a megszokottól: hosszú időn keresztül vagyunk szomorúak, kedvtelenek, vagy éppen szélsőséges hangulatingadozásokkal küzdünk.
  3. Hosszabb időn keresztül élünk át szorongást, álmatlanságot, vagy konkrét félelmeink erősödnek fel, amelyek megnehezítik  mindennapi életünket.
  4. Magányosnak, kirekesztettnek érezzük magunkat, akit senki nem képes megérteni, és elfogadni.
  5. Nehezünkre esik folytatni a mindennapi rutinokat. A korábban szokványos helyzetek is stresszt okoznak számunkra.
  6. Felmerül bennünk az igény önmagunk megértésére és a változásra, de úgy érezzük ehhez segítségre van szükségünk.

+1. Számunkra fontos személyek azt javasolják, hogy forduljunk szakemberhez.

Ma Magyarországon számtalan pszichológiai módszerből és számos jól képzett, hiteles szakemberből válogathatunk! Amennyiben úgy érzed, hogy a fent felsorolt jelek közül egy, vagy akár több is jellemez Téged, ne habozz tájékozódni a környezetedben elérhető segítő szakemberekről!

Ahogyan nem mindenki szereti ugyanazt a tanárt, vagy ugyanazt a zenét, úgy nem mindenkinek válik be ugyanaz a pszichológus sem! Ha esetleg rossz tapasztalatod volt egy szakemberrel, vagy nem vagy elégedett az együttműködésetekkel, kérd meg, hogy ajánljon számodra másik pszichológust!

 

Mit tanulhatunk a mesehősöktől?

A hamarosan induló gyermekcsoportomra készülve kezembe akadt Kádár Annamária Mesepszichológia 2. című könyve. Az első kötetet ugyan nem olvastam, bár tervezem, ez a második viszont nem azt nyújtotta, amire a címből következtettem. A könyv leghasznosabb része számomra a mesehősök megszívlelendő tulajdonságainak felsorolása volt. Ezeket a tulajdonságokat hoztam ma el Nektek saját magyarázataimmal ellátva.

♦ ♦ ♦

Mit tudnak a mesehősök, amit a ma embere elleshetne tőlük?

  • A mesehősök bátran vállalják komfortzónájuk elhagyását, mert ahogyan egy ma igen népszerű idézet is állítja: „Az élet a komfortzónádon túl kezdődik.” A mesebeli legény hátára köti tarisznyáját, és elindul világot látni. Nem vár addig, amíg minden csillag kedvezően áll majd, vagy amíg elegendő tudást gyűjt az úthoz. Akkor indul, amikor felötlik benne az út gondolata. Felismeri, hogy mikor válik számára szűkössé az apja országa, szűkössé az addigi élethelyzet. Teszi, amit tennie kell, és elindul, amikor menni kell.
  • A mesehős bátran indul el, és bátran veti bele magát a kalandokba. Kádár Annamária szavaival élve életbátorságról tesz tanúbizonyságot. Nem a veszteségeket számolgatja, nem tépelődik és töpreng a döntései előtt, hanem merészen száll szembe a megpróbáltatásokkal.
  • A mesehős képes helyzete újraértékelésére. Ugyancsak életbátorságnak nevezném, ahogyan a mesebeli királyfi teljes nyíltsággal fogadja az útjába kerülő akadályokat és segítőket. Nem áll meg azon gondolkodni, vajon mi haszna származhat abból, ha segít egy kormos kemencének, egyszerűen segít, és a tettei közben nyert tapasztalatot és tudást belefoglalja saját énképébe, világképébe. Elfogadja, ami jön, és segítségével újra és újra átértékeli saját helyzetét.
  • A mesékben a legritkábban következnek be hétköznapi, és várt események. A mesehősöknek folyamatosan új és váratlan helyzetekhez kell alkalmazkodniuk. (Eközben persze szintén új tapasztalatokat és tudást szereznek…ugye, milyen jó, hogy „elegendőnek ítélt tudás nélkül” is elindultak otthonukból? Hiszen sokkal többet tanultak az úton, mint amit otthon ülve megtanulhattak volna.)
  • A mesehősök tisztában vannak azzal, hogy egyedül vajmi keveset érhetnek el. Segítenek, ahol tudnak, és mások segítségét is szívesen fogadják. Divatosan kifejezve élni tudnak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal. A mesehős ismeri a saját képességeit és határait: önismerete van.
  • A mesehős lassan, lépésről lépésre halad, hiszen a bölcsesség – bárki bármit is mond – nem érhető el instant változatban. Csupán próbák és folyamatos “úton lét”, és tapasztalás során.
  • A mesehős kilátástalan helyzetében is hisz a csodákban, és a kívánság erejében. Az efféle magatartást ma sokan gyerekesnek címkézik, ugyanakkor Heltai Jenő szavaival élve: „Akit az istenek szeretnek, örökre meghagyják gyereknek.” A pozitív pszichológiai kutatások mára már egyértelműen bizonyítják, hogy a jövőbe vetett hit, az ima, és a pontosan megfogalmazott célok (és istennek címzett kívánságok) növelik a pszichológiai jóllétet, fokozzák a boldogság érzését és növelik a cél elérésének valószínűségét.

Összefoglalva tehát:

merjünk elindulni,

merjünk bátran élni,

néha új szemszögből tekinteni az életünkre,

alkalmazkodjunk a helyzetekhez,

ismerjük meg erőforrásainkat és éljünk azokkal,

haladjunk lépésről lépésre,

és közben ne felejtsünk el hinni a csodákban!

Ez az a tudás, amit őseink a meséken keresztül ránk bíztak!

Mi az az életvezetési tanácsadás?

Az életvezetési tanácsadás, azaz ma divatos és ismert nevén life coaching, a pszichológiai tanácsadásnál jóval rövidebb és célorientáltabb folyamat. Az életvezetési tanácsadáson való részvétel olyan konkrét életvezetési nehézségek esetén javasolt, melyek minden ember életében előfordulnak. Ki kisebb, ki pedig nagyobb nehézségként éli meg őket, ez utóbbi esetben egy tanácsadó sokat segíthet az életvezetéssel kapcsolatos döntések meghozatalában.

Ilyen helyzetek lehetnek például:

  • pályaválasztás, karriertervezés, munkahelyváltás, karrierváltás,
  • életmódváltás, úgy mint egészséges életmód kialakítása, vagy akár családalapítás,
  • munkahelyi stressz kezelése, munka-magánélet egyensúly megteremtése,
  • személyes célok kitűzése, és megvalósításuk ütemezése,
  • konfliktuskezelés.

Az életvezetési tanácsadások nálam a következő folyamat szerint zajlanak:

  1. Első interjú:
    megismerkedés, a probléma megfogalmazása, a tanácsadás céljainak és kereteinek meghatározása (pl. mennyi ideig tart a tanácsadás folyamat, milyen gyakoriak a találkozók).
  2. Találkozók, érdemi munka:
    a meghatározott célok mentén vezetett beszélgetés, valamint a célokhoz igazított gyakorlatok (pl. relaxációs gyakorlatok, szituációs gyakorlatok).
  3. Tanácsadás értékelés és lezárása:
    a meghatározott időkeret lejártával a folyamatot közösen értékeljük, és a cél elértével lezárjuk azt, illetve igény esetén  új tanácsadási folyamatot indítunk.

Az általam vezetett életvezetési tanácsadások fő témái általában a következők:

  • magánéleti döntéshelyzetek és konfliktusok: párválasztás,  életmódváltás, párkapcsolati konfliktusok, családalapítás,
  • munkahelyi döntéshelyzetek és konfliktusok: pályaválasztás, munkahely- illetve karrierváltás, munkahelyi stressz kezelése, előléptetéssel, vezetővé válással kapcsolatos nehézségek, időmenedzsment, karriertervezés,
  • általános önismeret.

Az életvezetési tanácsadás hossza a 2-3 találkozós, “mini folyamattól” a 10-15 üléses folyamatig terjedhet. Amennyiben menet közben felmerül az igény a mélyebb lélektani munkára, úgy azt egy pszichológiai tanácsadás keretein belül tudom elvállalni.

Amennyiben a fenti felsorolásban talált olyan problémakört, ami napi szinten foglalkoztatja,

vagy élethelyzetéből adódóan olyan konkrét döntéshelyzetben van, amelyhez jól jönne egy friss nézőpont, és egy gyakorlott szakember segítsége,

várom jelentkezését a

06-30/464-5036-os telefonszámon,

illetve az muveszetesonismeret@gmail.com email címen!

Miért használjunk meséket a terápiában (és a mindennapokban)?

PeseschkianA csoportokra készülve szeretek elmélyedni azok témájában, és feleleveníteni amit az adott eszközökről korábban tanultam. Így került ismét a kezembe Nossrat Peseschkian keleti történetekkel kapcsolatos könyve (A tudós meg a tevehajcsár – Keleti történetek-Nyugati lelki bajok, Helikon Kiadó, 1991, Budapest). Ez a könyv igazi jolly joker, mert valóban mindenkinek szól, laikusként és szakemberként is van mit meríteni belőle. Mai bejegyzésemben a könyv felosztása alapján írok arról, miért is használjunk meséket, történeteket a terápiás munkában, és ha lehet, a mindennapokban is.

♥ ♦ ♥

Miért használjunk meséket a terápiában (és a mindennapokban)?

  • Először is a történetek érdekesek, megmozgatják a képzeletet, és közben hála az égnek végre egyáltalán nem rólunk szólnak. Vagy mégis? Az önvizsgálatba belefáradt léleknek üdítő, hogy mesékkel dolgozva úgy gondolkodhat önmagáról és a világról, hogy közben nem is veszi észre, hogy magáról mesél. A történeteknek azok a szereplői és konfliktusai ragadják meg leginkább a képzeletünket, amelyekkel magunknak is dolgunk van. Miközben átkozzuk a gonosz boszorkát, vagy megrökönyödünk a vitéz bátorságán, tulajdonképpen saját élethelyzetünkkel dolgozunk. Peseschkian ezt a történetek “tükörfunkciójának” nevezi.
  • A mesék mindig a harmónia megbomlásáról, egy konfliktushelyzetről szólnak, ugyanakkor bennük foglaltatik egy lehetséges megoldás is. Ez lehetővé teszi, hogy gondolkodási sémáinkat kibővítsük a mese által felkínált modellekkel. Ezt Peseschkian a mesék “modellfunkciójának” nevezi.
  • A terápiában, de gyakran a tanár-diák, vagy szülő-gyermek interakcióban is előfordul, hogy a jó szándékkal adott segítség is fájdalmas lehet “elszenvedője” számára, hiszen addigi cselekedeteit, védekező mechanizmusait, gondolati sémáit kérdőjelezi meg. Ez a kellemetlen élmény védekezést és ellenállást válthat ki. A történetekkel való munka a diádikus kapcsolatokat kibővíti, kevésbé direktté változtatja, ezzel pedig felpuhítja az ellenállást. A tanácsot nem én adom számodra, mi csupán egy szabadon választott történet kapcsán beszélgetünk. Peseschkian ezt a történet “közvetítő funkciójának” nevezi.
  • A terápiában alkalmazott mesék elkísérnek bennünket a mindennapokba. Mivel az emberi agy ős időktől fogva történetekkel dolgozik, könnyebben megjegyzünk bármilyen információt, ami egy történet keretébe foglalt. A mesékre a terápia végeztével is emlékszünk. Felidéződhetnek új élethelyzetekben, és közben új árnyalataikra lehetünk figyelmesek. Peseschkian ezt “raktár-hatásnak” nevezi.
  • A mesékben óriási mennyiségű megtapasztalt tudás és hagyomány őrződik, melyek túlmutatnak az egyéni életen. Ezzel a tudással minden egyén a saját felelősségére él vagy nem él. Peseschkian ezt “hagyományőrző funkciónak” nevezi.
  • Különböző népek meséivel dolgozva megismerhető mások kultúrája és eltérő gondolkodási módja, ezáltal a mese az interkulturális elfogadás fontos eszköze. Peseschkian ezt a mese “transzkulturális közvetítő funkciójának” nevezi.
  • A mese olvasás és hallgatás manapság gyermeki elfoglaltságnak számít, ezáltal a mese alkalmazása terápiás helyzetben regresszív állapotot idézhet elő. Mesét hallgatva a teljesítmény központúsággal szemben megjelenik a képzelet és a kreativitás (a jobb agyfélteke is működésbe lendül), és a problémákra újszerű megoldási lehetőségek is felmerülnek. Kreatívan és felszabadultan gondolkodunk, akár a gyermekek. Peseschkian ezt a történet “regresszív funkciójának” nevezi.
  • A történetekben nem mindig értünk egyet a hősök viselkedésével. Sokszor tesznek számunkra érthetetlen, vagy elfogadhatatlan dolgokat – például tovább vándorolnak, amikor mi már megálltunk volna, megbocsájtanak, amikor mi megbüntettük volna az ellent. Ezáltal a mesék ellenmintákkal szolgálnak (“ellenminta-funkció”), melyeken elgondolkodhatunk, és felülírhatjuk általuk saját mintáinkat. (Végül akár felülírjuk azokat, akár nem, az ellenmintákon való töprengés mindenképpen növeli az eltérő gondolkodású emberekkel szembeni toleranciánkat.)
  • Amennyiben a történetekben felkínált ellenmintákon töprengünk, megvizsgáljuk egy helyzet eltérő értelmezéseit is. A nézőpont kiszélesítése könnyen elvezethet bennünket álláspontunk megváltoztatásához, végső soron pedig szorongattatott élethelyzetünk megoldásához. Peseschkian ezt a mese “álláspontváltoztató funkciójának” nevezi.

A fentiek tanulsága pedig az én álláspontom szerint: olvassatok meséket és történeteket! Újakat, régieket, magyar származásúakat és más (rokon és nem rokon) népek meséit egyaránt!

Jegyzet a szülés utáni depresszióról

anyaság

Amit régen a nagycsaládokban és a falvakban a nők közössége megtett, ma a nukleáris családokban, a távolságok és az elidegenedés miatt alapvetően hiányzik. A gyermekágy alatt a nő jobbára magára marad újszülött gyermekével és egy új életmód problémakörével. Hiába is próbálkozott korábban. Erre az újfajta életre felkészülni – közhely ide vagy oda – nem lehet.

Az első hetekben a magasztos és pokoli pillanatok váltják egymást. A nő megküzd régi életéről szóló emlékeivel, saját vágyaival és szükségleteivel, melyek az újdonsült családi hierarchiában többnyire kielégületlenek, vagy hosszú ideig frusztrálódnak.

A lélektan egyik közismert elmélete alapján a frusztráció agressziót szül. A gyermekágyát töltő nő frusztrációja ma még csak gyengén foszladozó társadalmi tabu. Az ebben a szégyennel és lelkiismeret furdalással terhes időszakban felfakadó agresszió szerencsés esetben csupán vágykielégítő rémképekként szublimálódik, ezzel újabb lelkiismereti problémát okozva az anyának. A csecsemővel kapcsolatos erőszakos képzetek azonban nem az anyaságra való képtelenség, vagy a csökkent értékűség jelei, csupán a lélek normál működéséé. A női psziché ezekkel mintegy mágikus módon, az agressziót álommá szelídítve védekezik a megnövekedett stresszel szemben.

A gyermekágy időszaka alatt az anya mégoly támogató környezetben is magára marad ezekkel a titkolt fantáziákkal. Lélektani és fizikai bezártsága kínzóan behatárolja az életét. Tapasztalat híján – tehát kiemelten az első gyermek nevelésekor – nincsen tisztában azzal, mikor változik majd élete újra „elviselhetővé”. A napok összemosódnak, az új élet kiszámíthatatlansága miatt pedig többnyire célok nélkül telnek.

Tapasztalatom szerint a gyermekágyi depresszióban szenvedő nőknek olyan támogató kapcsolatra van szükségük, ahol szégyenüket félretéve beismerhetik agresszív képzeteiket, negatív gondolataikat, és önmagukkal kapcsolatos kétségeiket.

Egyéni konzultációim során maximális figyelemmel, és kliensre szabott egyéni terápiás tervvel támogatom a hozzám forduló anyákat!

Segítséget kérni nem szégyen. Felelősséget vállalni önmagunkért kötelesség!

Liber Novus – A vörös könyv

KépCarl Gustav Jung a 20. század egyik legjelentősebb gondolkodója. Nevét említve mindenkinek eszébe jut néhány olyan fogalom, amelyet ő vetett el a köztudatban. Kollektív tudattalan, archetípusok, individualizáció. Freuddal való viharos kapcsolata is közismert. A mestereként tisztelt pszichoanalitikussal hat évnyi közös munka után végleg elváltak útjaik. Arról azonban kevesen tudnak, hogy ez a “szakítás” milyen fontos szerepet játszott Jung későbbi gondolkodásának és pályájának alakulásában. A szakítás következtében beállt krízis hatására Jung egy különleges művön kezdett el dolgozni. Ahogy ő fogalmazott, alászállt a tudattalanba, hogy meghallgassa, mit üzenni neki. Így született meg az egészen 2009-ig elzárva mű, a Liber Novus, ismertebb nevén A vörös könyv.

♥ ♥ ♥

Jung és Freud útjai 1913-ban váltak el egymástól, Jung ekkor 38 éves volt. A helyzet hatására bizonyosan krízist élt át: szakmai munkáit lecsökkentette, visszavonult a közéletből. Egyesek szerint pszichotikus epizóddal, mások szerint csak életközépi válsággal küzdött. Az 1913 és 1930 közötti válságos időszakban Jung kifejlesztett egy technikát, amit aktív imaginációnak nevezett: tulajdonképpen ön gerjesztett hallucinációkról beszélhetünk. A tudattalanban tett utazásai során átélt élményeiről feljegyzéseket készített, melyeket végül A vörös könyvben összegzett.

KépA vörös könyv egy vörös bőrkötéses napló, melynek borítóján a Liber Novus, azaz Új könyv felirat olvasható. A naplóban 205 gazdagon illusztrált, kalligrafikus írással teleszőtt oldal található. A szövegek és részletgazdag festmények mitikus történeteket ábrázolnak. Jung leírása szerint “utazásai” során két alak, Elijah és Salome látogatta meg őt egy kígyó társaságában. Elijah vezető szellemként kísérte őt, míg Salomeban Jung az anima (női lélekrész) megtestesülését látta. A könyvben földöntúli lények istennel és a gonosszal való beszélgetései olvashatók.KépJung úgy tekintett életének ezen epizódjára, és A vörös könyvre, mint a kulcsra, amely elméletei megfogalmazásához elvezették őt. Dantéhoz hasonlóan alászállt a pokolba, hogy megtalálhassa azt az esszenciát, azt a tudást, ami csak kínok árán megszerezhető.KépA könyvet Jung örökösei 2001-ig a külvilág elől gondosan elzárva tartották. 2009-ben szakértők tanácsára nyilvánosságra hozták, és eredeti formában, angol nyelvű fordítással és magyarázatokkal, könyv formájában is közre adták.Kép

A metamorfózisok tesztje és annak művészetterápiás alkalmazása

A metamorfózisok tesztje egy Jacqueline Royer, francia pszichológusnő által kidolgozott verbális projektív eljárás, melyet hazánkban többnyire a pályaválasztási tanácsadók és pedagógusok alkalmaznak. Mivel a teszt szimbólumokkal dolgozik, és lehetőséget ad önmagunk és egymás jobb megértésére, így kiválóan felhasználható művészetterápiás foglalkozások, csoportok alkalmával, akár eredeti, akár kreatívan módosított formában. Mai bejegyzésemben erről a tesztről olvashattok!

♣ ♣ ♣

A metamorfózis görög eredetű kifejezés, mely átalakulást, átváltozást és fejlődést jelent. Életünk folyamatos fejlődés és átalakulás, melynek irányát a környezet hatásain kívül belső motivációink befolyásolják. A személyes fejlődés és annak következő lépése, valamint végcélja sokszor tudattalan, rejtve marad előlünk.

hernyó

A metamorfózisok tesztje a tudattalan motivációkkal dolgozik, melyeket szimbólumok formájában hív elő. A teszt két részből áll, egy-egy egyszerű kérdéssor, melynek instrukciója mesei bevezetésként varázsol bennünket vissza gyermekkorunkba. Az első részben ez így hangzik:

„Képzelje el, hogy van egy varázsló, mint a mesékben, aki most elvarázsolja, de szabad választást hagy abban, hogy mivé. Tehát, ha ez a varázsló most egy állattá varázsolná, milyen állat szeretne lenni? Miért?”

A kérdéssor további kategóriákra kérdez rá, mint például szín, bútor, szerszám (a teljes instrukciót ennek a cikknek a végén találjátok). A válaszoló feladata, hogy minden kategóriában megnevezze, mivé szeretne átalakulni, majd megindokolja választását.

A teszt ezen része megmutatja az egyén vágyait, motivációit, az énideálról mesél. Választásaink rendszerint olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, melyekkel azonosulni szeretnénk, azonban azokkal jelenleg még – részben, vagy egészében – nem rendelkezünk.

pillangó

A teszt második felének instrukciója a következő:

„A varázsló most már nem ad szabad választási lehetőséget, csak annyi szabadságot hagy meg, hogy megválassza, mivé ne varázsolja semmiképp. Tehát milyen állat nem lenne semmiképp? Miért?”

A kérdéssorban a továbbiakban az előző részből megismert kategóriák ismétlődnek. Ez a szakasz az én elutasított aspektusait tárja elénk. Olyan negatív tulajdonságokat, melyekkel a válaszadó rendelkezik, ám azoktól szabadulni szeretne akár azok társadalmi elutasítottsága, akár morális okok miatt.

A teszt eredeti formájában egyénekkel vagy csoportokkal is felvehető és értelmezhető. Javasolt a válaszok írásban való rögzítése, hiszen terápiás vagy/és csoportfolyamatban ezek a későbbiekben is elővehetőek és a változások összehasonlíthatóak. A válaszok értelmezése – a művészetterápiás alkotások értelmezéséhez hasonlóan – az egyén szimbólumvilágát felfejtő folyamat, de további támpontot ad ehhez Szőnyi Magda könyve.

Szőnyi Magda Metamorfózisok tesztje könyv

A kérdésekre adott válaszok önmagukban is felszabadítóak lehetnek a válaszadó számára, illetve segítik egymás mélyebb megismerését, így az ötlet alapján játszható akár egyszerű (értelmezés nélküli) kérdés-felelet játék gyermekekkel, családtagokkal, barátokkal.

Csoportok esetén a feladat színesíthető azzal, hogy a tagok egymásról is nyilatkoznak: mi lenne a többi csoporttag, ha állat/virág/szín/stb. lenne. Ezzel összevethetővé válik az önmagunkról alkotott ideális kép a többiek által adott visszajelzésekkel.

A művészetterápia azért különleges terápiás lehetőség, mert a feladatok kreatívan variálhatóak és formálhatóak. A metamorfózis teszt nem csak verbálisan működik, készíthetünk rajzot, kollázst a vágyott metamorfózisokról, eljátszhatjuk azokat mozdulatokkal, versbe foglalhatjuk őket. A lehetőségek ebben az esetben is végtelenek és csoportvezetőhöz, csoporthoz szabhatóak.

No és Te milyen művészeti alkotássá varázsoltatnád át magad? 🙂